Tranzakciós jog és Szellemi tulajdonvédelem, különös tekintettel STARTUPOKRA

A dinamikusan növekvő társaságok finanszírozást, tőkebevonást igényelnek, melyre számos megoldás létezik az üzleti életben az adott startup életszakaszához és a biztosítékként használható eszközök értékéhez mérten:

W

FFF (Family, Friends and Fools)

W

támogatások

W

inkubátor programok

W

kockázati tőke (venture capital)

W

magán tőke (private equity)

W

intézményi tőke

Függetlenül az adott cég finanszírozási formájától – legyen az zártkörű vagy közösségi (crowdfunding) – fontos, hogy a társaság tagjainak jogai és kötelezettségei megfelelő módon szabályozva legyenek egy külső személyek számára titkos szindikátusi szerződésben.

A megfelelő jogi struktúrák lefektetésével mind az alapítók mind a befektetők biztonságban tudhatják a szellemi, illetve fiskális tőkéjüket, valamint megelőzhetőek a későbbi jogviták egy esetleges nézeteltérés vonatkozásában. A startup jog számos eszközt ismer, hogy a megfelelő jogbiztonságot nyújtsa a tagok szerződése az exit pont eléréséig

W

elővásárlási jog

W

vesting jog (a megfelelő ütemezésel, cliff időszak meghatározásával)

W

együttértékesítési jog (a szaknyelvben tag along)

W

együttértékesítési kötelezettség vállalás (drag along)

A munkavállalók motiválására ESOP (Employee Stock Ownership Plan / Employee Stock Option Plan) is létrehozható, mely megállapodás értelmében a cég tagjai lefektetik a jövőre nézve a megadott kritériumoknak megfelelő munkavállalók részesedés szerzési szabályait.

A startup partnereink részére gyors és költséghatékony személyre szabott megoldásokat kínálunk a következő területeken:

W

tőkebevonás

W

egyedi szindikátusi szerződések készítése

W

M&A

W

nemzetközi és magyar megfelelőségi hatósági engedélyek beszerzése (CE, Bluetooth, Wifi, ISO stb.)

W

gyártási és forgalmazási szerződések készítése és véleményezése

W

költséghatékony szellemi tulajdon védelmi megoldások

W

szabadalom

W

ideiglenes szabadalom (Provisional Patent Application)

W

programód esetén szerzői jog – önkéntes műnyilvántartás, üzleti titok védelme szerződések útján

W

védjegyek bejegyzése

W

know-how védelem vonatkozásában

STARTUPOK INTERN (BELSŐ) JOGI KÖRNYEZETE
AZ ÜZLETRÉSZEKHEZ KÖTHETŐ PLUSZ JOGOK ÉS TERHEK

A vállalkozások tagjait, befektetőit és adott esetben munkavállalóit is különböző jogok illethetik, illetve különböző kötelezettségek terhelhetik a fentiekben is hivatkozottak szerint. Az alábbi jogokat és kötelezettségeket tartalmazó fogalmak gyakran jelennek meg egyes gazdasági társaság üzletrészei vonatkozásában így elengedhetetlen a tisztázásuk. A dinamikusan növekvő társaságokkal kapcsolatosan az alábbi jogosultságok a működés optimalizálását szolgálják, ezzel ideális jogi környezetet teremtve a befektetéseknek.

LIQUIDATION PREFERENCE (likvidációs preferencia)

Meghatározza, hogy egy likviditást érintő esemény bekövetkeztekor (pl.: cég eladása, végelszámolása) a cég tagjai a fennmaradó, felosztható vagyonból hogyan részesülnek.

VESTING JOG:

Lényege, hogy az alapítók (vagy más tagok) által birtokolt üzletrészek/részvények a befektetés pillanatában egy feltételrendszer szerint opciós jogokon keresztül teljesen kikerülnek az alapítók tulajdonából, és azt csak idővel, fokozatosan nyerik azt vissza.
A gyakorlatban jellemző ütemezés:

W

1 évig – 0 (one year cliff)

W

1 év után – 25 %

W

2. év után – 50 %

W

3. év után – 75 %

W

4. év után – 100 %

Accelerated vest: a vestinggel érintett időtartam, valamilyen esemény nem telik le, így egy „gyorsított” ütemezésű vesting következik be (pl.: a cég eladása megtörténik a vesting időtartamának lejártát megelőzően)

DRAG ALONG JOG:

A jog jogosultja kikényszerítheti, hogy a tulajdonostársak azonos feltételekkel szálljanak ki a cégből. A drag along jog célja, hogy elősegítse a jóhiszemű, ésszerű felvásárlást, viszont benne rejlik az a veszély, hogy nagyon alacsony áron is eladható a cég.

TAG ALONG JOG:

Amennyiben a kötelezett részvényes elad egy üzletrészt, a jogosult részvényes jogosult lesz hozzá csatlakozni, és az adott társaság vagyonából őt megillető részt eladni azonos feltételek mellett.

PAY-TO-PLAY

Amennyiben az előző körös befektetők nem vesznek részt (befektetéssel) az új befektetési körben, az elsőbbségi részvényük automatikusan közönséges részvénnyé konvertálódik, azaz elveszítik az elsőbbségi részvényekhez tartozó előjogokat.

ANTIDILUTION (hígulás elleni védelem)

Arra szolgál, hogy ha a cég a későbbiekben alacsonyabb részvényenkénti áron von be tőkét, akkor azokat a befektetőket, akik korábban fektettek be a cégbe egy adott cégértéken, valahogyan kárpótolni tudják az alapítók (pl. az alapító átad a saját üzletrészéből a kezdeti befektetőnek), azaz fenntartható legyen a befektetési összeg.
Gyakori formái:

W

rachet-based antidilution: az előző körök befektetői és az új befektetők részesedései az új áron kerüljenek átszámításra, ezzel is egységesítve az értékeket

W

weighted average antidilution: ebben az esetben már csak az új részvényekkel arányosan kerül újra árazásra az előző kör. Ezen formának két további elterjedt altípusát tudjuk megkülönböztetni:

W

broad-based 🡪 a „közönséges” részvénybe (common stock) beleszámítja az összes részvént, azaz szélesebb kört érint

W

narrow-based 🡪 csak és kizárólag az alapítói részvényt tekinti „közönséges” részvénynek, azaz szűkebben értelmezi a „közönségesség” jelentését a részvények tekintetében

ESOP (Employee Stock Ownership Plan / Employee Stock Option Pool)

Az ESOP tulajdonképpen egy elköteleződés a társaság tulajdonosai részéről arra irányulóan, hogy a jövőben ők munkavállalókat (key employee – kulcs embereket) kívánnak motiválni, és ezt a motivációt üzletrészek átadásával akarják megvalósítani egy előre meghatározott módon.

Három módon alkalmazzák jellemzően:

W

Üzletrészt adnak (straight equity)

W

Opció: X év múlva jelképes áron megkaphatja a munkavállaló az üzletrészt.

W

Vesting alkalmazásával

PRE-EMPTION RIGHT (Elsőbbségi jog):

Új tőkebevonás esetén a Céltársaság tagjai azonos feltételekkel részesedésük arányában elsőbbséget élveznek harmadik felekkel szemben.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG:

Üzletrész külső személynek való értékesítése során a Tagokat és a Céltársaságot illeti meg az elsőbbség a Céltársaság üzletrészeinek átruházása során, azonos feltételekkel. A fenti alap sorrend tetszőlegesen variálható.

RIGHT OF FIRST OFFER (Első Ajánlattétel Joga):

Üzletrész értékesítése során a jogosult elsőként tehet vételi ajánlatot, és másnak már csak drágábban értékesíthető az üzletrész.

VÉTELI JOG:

Vételi jog esetén a vételi jog jogosultjának javára kiköthető, hogy a vételi joggal érintett üzletrészt egyoldalú jognyilatkozatával, a meghatározott feltételek fennállása estén megvásárolja egy előre specifikált értéken.

ELADÁSI JOG:

Eladási jog alapján az eladási jog jogosultja egyoldalú jognyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjeinek az üzletrészt az előre meghatározott feltételek bekövetkezése esetén egy előre specifikált értéken.

Tanácsra van szüksége?